"...
10. § (1) A „Bikavér” hagyományos kifejezést kizárólag
a) az e paragrafusban foglaltak teljesülése esetén és
b) az „Eger” eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni.
(2) A szőlő származási helye:
a) védett eredetű klasszikus bort készíteni csak Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya termőhelyi kataszterében szereplő, valamint Verpelét település a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szőlőültetvényein termett szőlőből lehet,
b) védett eredetű superior bort készíteni csak Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya termőhelyi kataszterében szereplő I. és II/1. osztályú, valamint Verpelét település a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szőlőültetvényein termett szőlőből lehet.
(3) A felhasználható szőlőfajták: kékfrankos, kékoportó, kadarka, blauburger, zweigelt, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire, turán, bíborkadarka, syrah.
(4) A bor előállításához felhasználható szőlő természetes alkoholtartalma:
a) védett eredetű klasszikus bor készítésekor:
aa) kékfrankos, kékoportó, kadarka, blauburger, turán, bíborkadarka és zweigelt fajták esetén legalább 10,60 térfogatszázalék,
ab) cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire és syrah fajták esetén legalább 12,08 térfogatszázalék;
b) védett eredetű superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék.
(5) A bor készítésének szakmai követelményei:
a) védett eredetű klasszikus bor előállítása esetén:
aa) az egyes védett eredetű borok előállításához megfelelő minőségű szőlők feldolgozását a többi szőlő feldolgozásától elkülönítetten kell végezni,
ab) a szőlőcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni,
ac) a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,
ad) a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni,
ae) a bor édesítése tilos;
b) védett eredetű superior bor előállítása esetén az aa), ac) és az ae) pontban foglaltakon túlmenően:
ba) a szőlőcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni,
bb) a bort legalább egy éven keresztül fahordóban kell érlelni,
bc) a bort a palackozást követően forgalomba hozatal előtt legalább 6 hónapig palackban kell érlelni.
(6) A bor készítésekor az alábbi házasítási szabályokat kell követni:
a) védett eredetű klasszikus bor esetén:
aa) a bort legalább három szőlőfajta borának házasításával kell elkészíteni,
ab) egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot,
ac) legalább három szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot,
ad) a fajták között a kékfrankos fajtának kell a legnagyobb arányt képviselni,
ae) a turán és bíborkadarka fajták borának aránya együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 10%-ot;
b) védett eredetű superior bor esetén:
ba) a bort legalább öt szőlőfajta borának házasításával kell elkészíteni,
bb) egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 30%-ot,
bc) legalább öt szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot,
bd) a bb) pont rendelkezése alól kivételt jelent a kékfrankos fajta bora, melynek használata legalább 30%-os, de legfeljebb 50%-os arányban kötelező,
be) a turán fajta borának aránya nem haladhatja meg a 5%-ot,
bf) a cabernet franc és cabernet sauvignon fajták borának aránya együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot.
(7) A bor címkéjén tájékoztató feliratként csak azon fajták neve tüntethető fel, melyek legalább 5%-ban kerültek a bor házasítása során felhasználásra.
(8) A bor csak üvegpalackban hozható forgalomba
a) védett eredetű klasszikus bor esetén leghamarabb a szüretet követő év november elseje után,
b) védett eredetű superior bor esetén leghamarabb a szüretet követő második év május elseje után.
..."